Új blog

Sziasztok!
Igen, igen egy új blog, ami rólam, jobban mondva az életemről szól.
Szóval ha szeretnéd megnézni, akkor ne habozz tovább kukkants be! Csak kérlek hagyj egy kommentet, hogy tudjam arra jártál!

http://lifeisnotafoamcake.blogspot.com

Még élek!

Sziasztok!
Bár lehet, hogy nem jár erre senki, de attól függetlenül nem zárom be, mert terveim vannak a bloggal.
Igen, igen hamarosan beindul itt az élet, de addig is várnotok kell.

Az előző bejegyzésnél, említettem, hogy a családomban totális káosz van, de egy ici-picivel javult a helyzet. Nem sokkal, de legalább áll a szerkezet, még ha hiányos is, de még áll.

Nicolle köszönöm, hogy ilyen jó barátom vagy! Köszönöm, hogy támogatsz, bíztatsz, segítesz, kiállsz mellett, és sosem hagysz magamra! Sosem tudom elégszer mondani, hogy köszönöm! Imádlak csajszikám!:)

Nemsokára jelenetkezem, addig mindenki élvezze ki még nyár van, mert hamarosan suli.
Legyetek rosszak!
xoxo

I need help!!!

Sziasztok drága olvasóim!
Bizony még élek!:) Gyorsan telik a szünet, és sajnos sok a konfliktus otthon.):

A legtöbb konfliktus anyámmal van, persze most azt gondoljátok, hogy mindenki veszekszik a szüleivel, de ez nem ilyen egyszerű.
Nem sokan tudják, hogy most mi is zajlik le bennem, néha én sem. De ezek a veszekedések nem hétköznapi dolgok, mint például: mosogatást nem csináltam meg, vagy nem vittem ki a szemetet, stb.

A családomon kívül egyetlen egy ember tudja, hogy mi történik itthon, ő nem más mint a legjobb barátnőm. Hogy miért csak ő tud róla? A válasz egyszerű: mert benne megbízok. Nem mintha a többi barátnőmben nem bíznék, de sok emberben csalódtam, és nem akarom, hogy több ember tudjon erről a problémámról.

NEM, nem vagyok terhes! Jézusom, már csak az hiányozna! Ez a probléma, azért nem ennyire bajos, de alaposan megtépázta a családomat.
A szüleim sokat veszekednek emiatt, és azt látom, hogy darabjaira hullik szét a családom. Annyira borzasztó ezt végig nézni, de nem tehetek ellene semmit sem! Tudom, biztos kifogásnak hangzik, pedig tényleg így van!

Anyám és az anyja nem beszélnek egymással több mint 2 hónapja! Apám anyja fúj anyámra és az összes kis hülyeségeire, nekem ezt meg végig kell néznem és hallgatnom.
De nem csak én szenvedek, hanem a 3 testvérem is! A 13 éves húgomat, szinte én nevelem. Hétközben én főzök a tesóimra és az apámra, mert drága anyukám "nagyon" elfoglalt.
A nagy büdös lószart! Itthon van, de kint van a kertben és "dolgozik". Aha, én pedig szőke vagyok! /Egyébként barna a hajszínem/

UTÁLOM, utálom ezt az egészet! Utálom az anyámat! Utálom az életemet! Utálom, hogy mindenki átbasz, csak azért hogy tudjanak jót röhögni! Miért kell ennyire rohadt nehéznek lennie? Basszus, nemsokára 16 leszek, és már ott tartok, hogy legjobb lenne leugorni az erkélyről! 2 méter magasan van a talajtól, de ott van a korlát, szóval nem élném túl, ha kiugranék.
Nemsokára kezdődik a suli, és vehetem fel a vigyorgós álarcot, hogy a világ ne lássa, hogy mennyire is szenvedek. Utálok sebezhető lenni, ezért kell az álarc. De az álarc mögött sírok,és vérzek.
Most sírva írom ezt a bejegyzést nektek, mert nem tudom, hogy kinek is mondhatnám el, hogy mi bánt.
Félek... Nagyon félek.
Amikor találkozok a bnőimmel, akkor megkönnyebbülök, hogy nem otthon kell lennem, hanem velük vagyok, és ott nincs semmi baj, se rossz, csak jó és szép.

És tudjátok, hogy mitől félek igazán? Attól, hogy nem találok olyan fiút, akiben megbízhatok, és támogatni fog mindenben. Mert tudom, hogy hazudnom kellene neki, amiatt, ami családomban történt. Én pedig ezt nem akarom!

Biztos, hogy nagyon érdekelhet titeket az a nagy probléma/vagy nem, de nem akarom leírni, mert nem tudni, hogy ki ismer személyesen, és nem akarok a legújabb szaftos pletyka lenni!

Nicolle drágám, sajnálom, hogy nem mondhatom el neked, de nekem ez nagy szégyen ami történt, és tudom hogy bízhatok benned, de jobb ha nem tudod! Sajnálom,tényleg nagyon sajnálom! Ha megbántottalak vele, akkor bocsánat!

Hát igen ilyen klassz nyaram volt/van, de kurvára nem tudok neki örülni!
A legszomorúbb dolog benne, hogy a világ mit lát valójában? Hogy van egy szép és csodálatos család, amiben a szülők boldogan élnek 4 gyönyörű gyermekével. Hát nem csodálatos, és mindenki vágya, hogy ilyen páratlan családja legyen? Dehogynem!
Csak kár, hogy mese az egész, sok körítéssel és habbal! Pfúj! Hánynom kell ettől a színjátéktól!
Belefáradtam az egészbe, pedig még csak most kezdődött el igazán! Hosszú küzdelem vár még rám, pedig minden energiám elfogyott,és nincsen kedvem tovább küzdeni.



Sajnálom ezt az egészet, de muszáj volt valahova leírnom ezt, mert már nem bírtam magamban tartani!
Sajnálom, ha untattalak vele, nem állt szándékomban!
Azt hiszem a blogolást egy darabig szüneteltetem, és ezt a törit végérvényesen NEM folytatom tovább! Pedig szerettem ezt a törit, de most valahogy nagyon nem megy az írása.
A blogot lehet hogy törölni fogom, de a fejiket mindenképp.
Köszönöm, hogy olvastad! Köszönöm a hsz-eket!

Majd még jelentkezem!

Jucus